2740 Abony, Vasút út 16. +36 (53) 360-096


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció





Abonyi Lajos (1833 - 1898)


Abonyi Lajos eredeti nevén Márton Ferenc 1833. január 9-én született a Nógrád megyei Kisterenyén (ma Bátonyterenye). Gyermekkorától egészen 1898. április 28-án bekövetkezett haláláig Abonyban élt (sírja a református temetőben található).

Kilenc évesen került Abonyba, ahol édesapja birtokot vásárolt. 1847-ben a pesti egyetemen, egy évvel később a kecskeméti kollégiumban folytatott bölcseleti tanulmányokat. Itt szoros barátságot kötött Petőfivel és Jókaival, akivel haláláig barátságban maradt. (Arany Jánossal is levelezésben állt.) A szabadságharcban tizenötévesen, mint nemzetőr vett részt. Jogi tanulmányait 1852-ben befejezte. 1853-tól Abonyban gazdálkodott, mellette irodalommal foglalkozott. A Kisfaludy Társaság (1867-tól) és a Petőfi Társaság (1876-tól) tagjai közé választotta.

A kisterenyei születésű író, népies tárgyú regényeket, elbeszéléseket, népszínműveket írt;

A mi nótáink (1864)
A fonó krónikája (1872-1878)
Itt a szép Alföldön (1872-1878)
Az egyetem pallosa
Árvaleányhaj
Észak csillaga (1855)
Az özvegy tehénkéje
A Tyuki prókátor kliensei
A fejetlen barát
A fekete kutya
Kenyér és becsület (1865)
Ágról ágra
A betyár kendője (1872)
Kandalló mellett
Az utolsó kuruczvilág (1887)
Pásztortűz
Tarlóvirágok
Emlékek

Magduska öröksége (1886)
A pénzes molnár románcza

A betyár kendőjét Blaha Lujzának, a nemzet csalogányának írta - a színésznő, hálája jeléül egy lila színű pöttyös teáskészlettel ajándékozta meg Abonyit, melyet a múzeum őriz.

Abonyi Lajosnak a község lakói 1905-ben közadakozásból szobrot emeltettek, melyet Jankovich Gyula szobrászművész készített.



Márton Lajos


Az írónak egyetlen fia született Márton Lajos (1876. december 14.), aki nem kívánt édesapja nyomdokaiba lépni és a régészetet választotta. Mivel 1934-ben a madridi régészeti konferencián tisztázatlan körülmények között halt meg, a család magvaszakadttá vált.